Versenytilalmi megállapodás

Kedves Partnereink!

 

Versenytilalmi megállapodás a munkáltató gazdasági érdekeinek a védelmét szolgálja arra az esetre, ha egy dolgozója a munkaviszonyának megszüntetése után a volt munkáltatóijára hátrányos körülmények között helyezkedik el.

 

A versenytilalmi megállapodással a munkavállaló vállalja, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy előre meghatározott ideig nem tanúsít olyan magatartást, amellyel volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Ez magában foglalja az alábbi tilalmakat:

  • a munkavállaló nem létesít munkaviszonyt vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a munkáltató versenytársainál,
  • a munkáltató nem indít olyan vállalkozást, amely konkurenciát teremt a volt munkavállalójának;
  • nem szerez ilyen vállalkozásban tulajdonrészt,
  • nem vállal vezetés vezető tisztségviselői pozíciót az előbb nevesített esetekben.

A megállapodásban ezeket a feltételeket (pl. földrajzi érintettség, tevékenység) konkrétan meg kell fogalmazni. Ez mindkét fél érdeke is, hogy ne legyenek később ebből eredő viták.

 

Az ilyen megállapodásnak része egy pénzben nyújtott ellentételezés, amelyet a volt munkáltató általában a munkaviszony megszűnése után ad a volt dolgozónak. Ez az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a volt dolgozó azonos időszakra járó alapbére 1/3 része. Az összeg nem rendelkezik felső korláttal – az adott összeg meghatározásánál célszerű figyelemmel lenni a munkavállaló képzettségére, gyakorlatára, valamint arra is, hogy a kikötés mennyire korlátozza a későbbi elhelyezkedésben.

A megállapodás tiltó időkorlátja legfeljebb 2 év lehet.

 

Az ilyen címen fizetendő összeg nagysága mellett meg kell határozni a kifizetés ütemezését, amely lehet:

  • egyösszegű kifizetés – jellemzően a munkaviszony befejezésekor
  • folyamatos juttatás.

Az ilyen címen adott összeg nem építhető be a munkavállaló alapbére.

 

Amennyiben a munkavállaló a kötelezettségét megszegi, akkor

  • a versenytilalmi megállapodás keretében kapott díjazásra továbbiakban nem jogosult, illetve
  • ha a teljes ellenérték kifizetésére már korábban sor került, akkor a már kifizetett összeg időarányos része visszajár a volt munkáltatónak.

 

A kérdéskörrel a bővebben a munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény 228 paragrafusa foglalkozik.

 

Az ilyen jellegű kérdésekkel már előzetes konzultáció szinten a bér és munkaügyi szakemberek, valamint a munkaügyi jogászok készséggel állnak rendelkezésre.

 

Budapest, 2018. április 18.

 

Tisztelettel:

 

dr.Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Én még nem tudtam olyan szakmai kérdéssel, problémával fordulni Sallai Csillához, amire ne tudott volna azonnal abszolút kielégítő választ adni, sőt az Ő válaszai általában nem egyszerűen válaszok, hanem komplett elemzések ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...